Szervezeti és Működési Szabályzat
l. A TÁRSASHÁZ JOGKÉPESSÉGE
A társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt illeti meg, a tulajdonostársak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
II. A KÜLÖN TULAJDONNAL KACSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
1./ A tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak az alapító okiratban külön
tulajdonként felsorolt lakások és nem lakás célú helyiségek.
2./ A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, használat,
a hasznok szedése és a rendelkezés joga, azonban e jogait nem gyakorolhatja a
többi tulajdonostársjogai és törvényes érdekei sérelmével.
3./ Lakás nem lakás céljára abban az esetben használható ill. hasznosítható, ha az
a tulajdonostársak nyugalmát, külön lakástulajdonuk rendeltetésszerű használatát,
ill. a társasház rendes működését nem zavarja és/vagy nem akadályozza.
4./ Nem lakás céliára szolgáló helyiségek használata, hasznosítása:
a./A közgyűlés határozatával jogosult megtiltani a külön tulajdonban lévő nem lakás
célú helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását, ha az a
társasház rendes működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.
b./ Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata
jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az
engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására ~ 30 napos határidőn belül - a
közgyűlés nem hozott tiltó határozatot.
c./ A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott
használatához a lakhatás nyugalma - így különösen a zaj- és rezgésvédelem,
illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében
az erre irányadó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött
feltételt tartalmazó hozzájáruló nyilatkozatot is hozhat.
d./ Rendeltetés megváltoztatását megtiltó, vagy feltételt tartalmazó /b. és c.pont/
közgyűlési határozat az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett
szomszédos tulajdonostársak legalább 2/3-ának igenlő szavazatát is magába foglaló
- legalább egyszerű szavazattöbbséggel hozható.
5./ A tulajdonostárs köteles:
a./ fenntartania külön tulajdonában álló lakást, ill. nem lakás célú helyiséget,
b./ a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személyek,
valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a il/2-3. pontban foglalt
kötelezettségeket,
c./ a külön tulajdon használata és hasznosítása során tartózkodni minden olyan
tevékenységtől vagy magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait külön
tulajdonuk rendeltetésszerű használatában szükségtelenül zavarná vagy
akadályozná, ill. amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné,
d./ lehetővé tenni és tűrni, hogy külön tulajdonú lakásába a közös képviselő ill. a
közösség megbízottja a közős tulajdonban, illetőleg tulajdonostársai külön
tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges
ellenőrzés, valamint kárelhárítási vagy a fenntartási munkák elvégzése céljából
arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen
háborítása nélkül,
e./ a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt és a
tulajdonostársakat,
f./ betartani az építkezéssel ill. egyéb tevékenységgel kapcsolatos, a mindenkor
hatályos jogszabályokban, továbbá az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket.
6./A társasház közössége, ill. a tulajdonostárs köteles megtéríteni 5/d. pont szerinti beavatkozással okozott, a biztosító által meg nem térített kárt.
7./ Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-nek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka a társasházi közös tulajdonban álló épületrészt érinti.
8./ Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka a közös tulajdont nem érinti. Ha az ilyen - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett - építési munka olyan lakás¬megosztást, ill. lakás-összevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel az alapító okiratot módosíthatja.
9./A tulajdonos a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni a tevékenységével vagy mulasztásával, ill. a jogszabályok vagy az SZMSZ ill. közösség egyéb határozatainak megszegésével másnak okozott kárt.
III. A KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, A KÖZÖS KÖLTSÉG VISELÉSE
1./ Közös tulajdon:
a./ Közös tulajdonba tarozik a társasház épületéhez tartozó földrészlet, továbbá az az épületrész, épület-berendezés, nem lakás célú helyiség és lakás, amelyet az alapító okirat külön tulajdonként nem jelöl meg.
b./ Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát /állékonyságát/, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés, vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az -a külön tulajdonba tartozó lakáson vagy nem lakás célú helyiségen belül van.
2./ A közös tulaidon használata:
a./Minden tulajdonostárs, jogosult a közös tulajdon birtoklására és használatára, ez
azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. A birtoklás, használat és hasznosítás kérdésében a közgyűlés jogosult dönteni.
b./ A közös tulajdonban építési munkát végezni, továbbá falain, homlokzatán, kapubejáratain, lépcsőházában, udvarán táblát, hirdetményt, világító berendezést elhelyezni a hatályos jogszabályok betartásával és a közgyűlés jóváhagyó határozatával lehet.
3./ Felelősség a társasház- közösséget terhelő kötelezettségek teljesítéséért: A közösség egészét terhelő kötelezettségek teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint feleinek az egyszerű /sortartásos kezesség/ szabályai szerint, kivéve, ha az SZMSZ ettől eltérően rendelkezik.
4./ A közös költség viselése:
a./A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás célú helyiség, lakás és vagyontárgy fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás / a továbbiakban együtt közös költség/ a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, kivéve, ha az SZMSZ ettől eltérően rendelkezik,
b./ A közös költség összegéről és viseléséről - az SZMSZ rendelkezéseinek figyelembevételével - a közgyűlés a költségvetés jóváhagyása során jogosult dönteni.
c./ A közös költség körébe tartozó, de a költségvetésben nem tervezett kiadásokról szóban vagy írásban rendkívüli közgyűlés határoz.
5./ A külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja:
a./ A külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja /pl. vízóra nélküli ingatlanok víz- és csatornadíja, szemétdíj stb./, a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, kivéve, ha az SZMSZ vagy a közgyűlés határozata ettől eltérően rendelkezik.
A közgyűlés indokolt esetben jogosult olyan döntést hozni, hogy a nem lakás céljára használt külön tulajdont terhelő, de azon belül nem mérhető szolgáltatások díja meghaladja a tulajdoni hányad szerint járó díjat.
Ezeket a díjakat a közős képviselő a közős költséggel együtt köteles beszedni, előzetesen levonva belőle a közösséget terhelő, a közgyűlés által a költségvetés jóváhagyásakor meghatározott részt.
A külön tulajdonon belül nem mérhető szolgáltatások elszámolása és megfizetése során a mindenkor hatályos külön jogszabályok figyelembevételével kell eljárni,
b./ A közgyűlés a tárgyév január 1 .-re visszamenőleges hatállyal elkülönítetten állapítja meg a vízórával rendelkező és nem rendelkező tulajdonostársak által fizetendő közős költség összegét, és évente, a költségvetés elfogadásával egyidejűleg határozza meg, hogy a bekötési vízmérőn mért fogyasztásból mennyit kell közösségű célú fogyasztásnak tekinteni.
A tulajdonosok 2 munkanapon belül kötelesek a Vízműveket és a közös képviselőt tájékoztatni a vízórák meghibásodásáról, továbbá haladéktalanul gondoskodni azok javításáról vagy cseréjéről.
A közös képviselő vagy megbízottja évente egyszer ellenőrizheti a külön tulajdonban felszerelt vízórák állását. Ha az ellenőrzés során hibát vagy visszaélést tapasztal, azt jogosult bejelenteni a Vízműveknek.
Amennyiben a tulajdonos az előírt határidőben nem jelenti be a vízóra állását a társasház megbízottjának, a közös képviselő jogosult a külön tulajdonra eső víz- és csatornadíjat az elmúlt év átlagfogyasztásának alapul vételével elszámolni.
6./A külön tulajdonú lakás vagy nem lakás célú helyiség mindenkori tulajdonosai /jogutódok/ a társasházközősséggel szemben az előző tulajdonosokkal /jogelődök/ egyetemlegesen felelnek a meg nem fizetett közös költség tartozásért.
7./A közgyűlés az éves költségvetés jóváhagyásakor jogosult dönteni felújítási alap képzéséről, mértékéről, felhasználásáról és kezelésének szabályairól.
8./ Jelzálogjog:
a./A közös képviselőt a társasház közössége felhatalmazza arra, hogy a legalább 6
hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került
tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadnak
jelzálogjoggal való megterhelését rendelje el, a hátralék megfizetésének
biztosítékául.
A közös képviselő ezen felhatalmazásnak a 6 havi közös költség tartozásnak
megfelelő összegű hátralék keletkezését követő 30 napon belül köteles eleget tenni.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendelését 6 hónapnak megfelelő hátralékonként
megkell ismételni.
Ha a jelzálogjog bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös
képviselő legkésőbb 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges
engedélyt kiadni.
A közös képviselő jelzálogjog bejegyzésre irányuló rendelkezését és törlési
engedélyét ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni,
melynek ügyvédi költségét a tulajdonostárs viseli.
b./ A közös képviselő jelzálogjog bejegyzésére irányuló rendelkezését a hátralékos
tulajdonostárs részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell.
c./ A tulajdonostárs a közös képviselő rendelkezésének kézhezvételét követő 60
napon belül keresettel kérheti a bíróságtól a jelzálog bejegyzés elrendeléséről szóló
rendelkezés érvénytelenségének megállapítását, amennyiben az jogszabály, az
alapító okirat vagy a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseit sérti, vagy
egyébként az érintett jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A határidő
elmulasztása jogvesztéssel jár.
9./ A közös költség megfizetésének határideje és a késedelem esetén követendő
eljárás:
a./ Eltérő közgyűlési határozat hiányában a közös költséget előre, a tárgyhó 20.
napjáig kell megfizetni, a közgyűlési határozat szerinti összegben és módon,
csekken, átutalással vagy személyesen a közös képviselőnél ill. megbízottjánál.
b./ A közös költség megfizetésével késedelembe eső tulajdonostárs a
késedelembeesés napjától a törvényes késedelmi kamatot is köteles megfizetni.
c./ A közös költség megfizetésével legalább egy havi késedelembe esett
tulajdonostársakat a közös képviselő az elmulasztott határidőt követő 1 hónapon
belül köteles először szóban, majd szükség esetén írásban felszólítani. A
felszólításban 15 napos póthatáridőt kell adni a teljesítésre. Fel kell hívni a
tulajdonostárs figyelmét arra is, hogy a póthatáridő elmulasztása esetén fizetési
meghagyás kibocsátására vagy peres eljárás megindítására ill. 6 havi hátralék
esetén külön tulajdona tekintetében jelzálogjog bejegyeztetésére kerül sor.
d./ A tulajdonostársak kötelesek a közös képviselőt haladéktalanul tájékoztatni arról,
ha a közös költség ill. a nem mérhető szolgáltatások díja - a tulajdonos és a
használó megállapodása szerint - a külön tulajdon használóját /haszonélvező, bérlő
stb./ terheli. Ha a használó fizetési kötelezettségét a közös képviselő írásbeli
felszólítása ellenére 15 napon belül nem teljesíti, a tulajdonosnak - a Ttv. alapján -
helytállási kötelezettsége áll fenn.
e./ A közös képviselő jogosult arra, hogy amennyiben megítélése szerint a fizetési késedelem átmeneti és méltányolható okra vezethető vissza, 1-6 havi haladékot vagy részletfizetési kedvezményt adjon a teljesítésre. A közös képviselő egyéni mérlegelés alapján jogosult eltekinteni a késedelmi kamat megfizetésétől. A tulajdonossal /használóval/ kötött megállapodást, különösen a póthatáridőt és az egyéb feltételeket írásba kell foglalni.
10./ A közös képviselő a közös költség terhére szükség esetén jogosult ügyvédet megbízni, tartozás érvényesítése érdekében vagy más jogi szakértelmet igénylő ügyben. Az ügyvédi munkadíjat közős költség tartozás vagy egyéb jogsértés esetén a jogellenes magatartást tanúsító érintett tulajdonos, más esetben a társasház viseli.
IV. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE
A./Közgyűlés
B./Közös képviselő
C./Számvizsgáló bizottság/a továbbiakban: SZB/
A./ A KÖZGYŰLÉS:
A közősség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyen minden tulajdonostárs jogosult részt venni.
a./A közgyűlés hatásköre:
A közgyűlés határoz:
l./ a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításról,
fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról,
2./ a külön tulajdont képező ingatlanok használatának, hasznosításának szabályairól,
3./ a közős képviselő és az SZB hatásköréről, eljárásának fő szabályairól,
megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, és ellenük az esetleges peres
eljárás megindításáról,
4./ a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok
szerinti beszámolójának, ezen belül a közős költség ősszegének elfogadásáról,
megfizetésének módjáról, továbbá az SZB beszámolójának elfogadásáról,
5./ a közős képviselő részére a jóváhagyás megadásáról, új közös képviselő
választása esetén az átadás-átvételi eljárás rendjéről és határidejéről,
6./ a szervezeti működési szabályzat megalkotásáról és módosításról,
7./ a közös tulajdonú épületrészeket érintő építkezésről,
8./ a közös képviselő felhatalmazásáról a hátralékos tulajdonostárs külön
tulajdonára jelzálogjog bejegyeztetésére, legalább 6 havi közös költség tartozás
esetén,
9./ a társasházban külön tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek tervezett új
használati ill. hasznosítási módjának megtiltásáról, vagy a feltételhez kötött
hozzájárulásról, a Ttv. 18.§és19. §. szerint,
10./a tulajdonostárs kérelmére a közős tulajdon megszűntetésére irányuló peres
eljárásról, olyan épületrészre vonatkozóan, amely önálló ingatlanként kialakítható,
vagy amellyel a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető /Ttv.25.§./,
11./ az alapító okirat külön felhatalmazása alapján a közös tulajdonba tartozó
épületrészek, helyiségek, lakások 2/3-os többséggel kívülállónak történő
elidegenítéséről, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható / Tv. 3.§/2/./
12./ a tulajdonostársak adatszolgáltatási kötelezettségéről, és annak módjáról.
13./ a közős tulajdonban álló épületrészek biztosításáról,
14./ a felújítási alap képzéséről, mértékéről, kezeléséről és felhasználásáról,
15./ a bankszámla feletti rendelkezési jogról,
16./ a társasház alkalmazottairól, ill. megbízottairól, díjazásukról és a velük kötendő
szerződés egyéb feltételeiről,
17./ a közös képviselő, a takarító és más megbízottak ill. vállalkozók díjának
csökkentéséről vagy kifizetésének megtagadásáról, ha a megbízást nem vagy csak
részben teljesítette, vagy azt késedelmesen végezte el,
18./ a tulajdonostársaknak a közös képviselő intézkedése vagy mulasztása elleni
panaszáról, továbbá a közös képviselő és az SZB közötti vita eldöntéséről,
19./ a közös képviselő életveszély megelőzése vagy a közös tulajdont képező
vagyon megóvása céljából tett egyéb halaszthatatlan intézkedéseinek és
költségének jóváhagyásáról,
20./ pályázatokon való részvételről, ennek feltételeinek jóváhagyásáról,
21./ hitel felvételéről,
22./ a társasház nevében kötendő vállalkozási és egyéb szerződések lényeges
feltételeiről, kivéve a közös képviselő hatáskörébe tartozó haladéktalanul elvégzendő
munkálatokat,
23./ a tulajdonostársak, bérlők vagy más használók által a közősségnek
jogellenesen okozott kár megtérítéséről,
24./ a közgyűlés elnökének, jegyzőkönyv vezetőjének és a jegyzőkönyv két
hitelesítőjének megválasztásáról,
25./ peres eljárások megindításáról, a közös képviselő hatáskörébe tartozó, közös
költség megfizetésére irányuló eljárások kivételével,
26./ minden olyan ügyben, amelyet a Ttv. vagy az SZMSZ nem utal a közös
képviselő vagy az SZB hatáskörébe.
b./ A közgyűlés működésének szabályai:
1./ A közgyűlést a közös képviselő hívja össze, ha a jelen szabályzat másként nem
rendelkezik.
Az SZB hívja össze a közgyűlést, ha a közős képviselő kötelezettségének 15
napon belül nem tesz eleget, megbízásról lemond, vagy vele szemben törvényes
kizáró ok áll fenn.
A közgyűlést a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak vagy az
általuk által írásban megbízott személy hívja össze, ha a közgyűlés összehívására
irányuló kérelmük kézhezvételétől számított 15 napon belül sem a közös képviselő,
sem az SZB nem teljesíti kötelezettségét
Ha az összehívás a tulajdonostársak kérelmére történt, a meghívóhoz csatolni kell a
kezdeményező tulajdonostársak névsorát, aláírását, tulajdoni hányaduk és az
általuk kezdeményezett napirendi pontok, továbbá az összehívás okának
megjelölésével.
2./ Minden tulajdonostársat és általános meghatalmazottat írásban, bizonyítható
módon kell meghívni és egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőház
hirdetőtábláján vagy más jól látható helyen ki kell függeszteni.
3./ A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés idejét, helyét, a közgyűlés elnöke,
jegyzőkönyv vezetője, 2 hitelesítője megválasztására, valamint a szavazásra
előterjesztett napirendet.
Napirendi pont indítványozására bármelyik-tulajdonostárs, továbbá a tulajdonosok
10 %-a, és a Számvizsgáló Bizottság jogosult. A meghívónak tartalmaznia kell a
tulajdonosok 10%-a vagy a Számvizsgáló Bizottság által javasolt napirendi pontokat. Egyéb esetekben a közös képviselő dönt a közgyűlés napirendjéről. A meghívóhoz csatolni kell a határozati javaslatokát, az SZB véleményével együtt, valamint az eseti meghatalmazás blankettát.
4./ A meghívót legkésőbb a közgyűlés napja előtt 8 nappal kell megküldeni, a sürgős esetek kivételével.
Sürgős esetben - így különösen a közös tulajdonban álló épületrészek, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzetben - a meghívót a közgyűlés előtt legalább 2 nappal kell kézbesíteni.
5./ A közgyűlés csak a meghirdetett napirenden szereplő ügyben hozhat érvényes határozatot.
6./ A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer/beszámoló közgyűlés/ kell tartani. Az éves elszámolásról és a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést legkésőbb a tárgyévet követő év április 30.-lg kell összehívni.
7./ Kőtelező a közgyűlés összehívása, ha olyan kérdésről kell határozni, amely közgyűlési hatáskörbe tartozik, továbbá, ha az összehívást a tulajdoni hányadnak 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték.
8./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak, kivéve, ha a Ttv., az alapító okirat vagy az SZMSZ ettől eltérő jelenlétet ír elő.
9./ A közgyűlés határozatképességét a közgyűlés megnyitása és minden egyes napirendi pontról történő szavazás előtt az elnöknek megválasztott személy és a jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
10./ A közgyűlésen a hozott határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvet a közös képviselő legkésőbb a közgyűlést kővető 8 napon belül köteles gépírással is elkészíteni és hitelesíttetni.
A közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, amelyen a tulajdonosok neve mellett fel kell tüntetni az általuk képviselt tulajdoni hányadot. A jelenléti ívet a tulajdonostárs vagy meghatalmazottja írja alá. A meghatalmazások a jelenléti ív mellékletét képezik.
11./ Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnök azt határozatképtelenség miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban, az eredetivel azonos Hl. a berekesztést kővetően fennmaradó napirenddel kell összehívni és megtartani. A megismételt közgyűlés időpontja és helye - az első közgyűlés határozatképességétől függő fettétellel - ez eredeti közgyűlés meghívójában is kitűzhető.
A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a közgyűlés Hl. a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni.
12./ Ha a Ttv. vagy az SZMSZ a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben érvényes határozat nem hozható.
13./ A közgyűlésen a tulajdonostársakat a szavazati jog tulajdoni hányaduk szerint illeti meg.
14./ Ha a Ttv. ill. az SZMSZ másképp nem rendelkezik, a közgyűlés Hl. a megismételt közgyűlés határozatát a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza.
15./ A közgyűlésen igennel vagy nemmel lehet szavazni. A szavazástól tartózkodó
tulajdonostársat az adott napirend kérdésében a határozatképesség
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
16./ A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tulajdonostárs, akit a határozat
kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve másfajta előnyben részesít,
továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani
, továbbá aki egyébként közvetlenül érdekelt. Ha a tulajdonostárs valamely ügyben
nem szavazhat, őt az e kérdésben történő határozathozatal során a
határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
17./ Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
18./ A közgyűlést a tulajdonostársak közül megválasztott elnök vezeti. A közös
képviselő nem lehet levezető elnök olyan közgyűléseken, ahol a napirenden
szerepel:
a beszámoló és költségvetésjóváhagyása,
- a közös képviselő megválasztása vagy visszahívása, vagy
- más, a közös képviselő személyével közvetlenül összefüggő kérdés.
19./ Meghatalmazottak:
A tulajdonostársakat meghatalmazott is képviselheti, a Ptk. 222-223.§ rendelkezései
szerint .A meghatalmazást közokiratba vagy két tanú által aláírt magánokiratba kell
foglalni, és a jelenléti ív aláírásakor kell a közös képviselőnek /a közgyűlést
összehívó személynek / átadni.
A tulajdonos által meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden
esetben meg kell hívni.
Nem lehet meghatalmazott a közös képviselő és az a személy, aki a napirenden
szereplő kérdésében közvetlenül érdekelt.
20./ A jegyzőkönyveket a közös képviselő köteles 5 évig megőrizni.
A jegyzőkönyvekbe bármely tulajdonostárs betekinthet és arról saját költségére
másolatot kérhet. A másolatot a kérelmet követő 8 munkanapon belül át kell adni.
A közgyűlési határozatokról készített jegyzőkönyvi kivonatot a közös képviselő
vagy a közgyűlést összehívó SZB elnöke Hl. a tulajdonostársak által megbízott
személy a társasház költségére másolatban a közgyűlést követő 8 napon belül
megküldi a tulajdonosoknak.
21./ A közgyűlési ill. írásbeli határozatok tervezetét a közös képviselő előzetes
véleményezésre köteles átadni az SZB elnökének. Az SZB a tervezetet 8 napon
belül írásban véleményezi.
22./ Ha a közgyűlés szóbeli vagy írásbeli határozata jogszabály vagy az alapító
okirat, illetőleg az SZMSZ rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek
lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a
határozat érvénytelenségének megállapítását., annak meghozatalától számított 60
napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ez a jogorvoslati lehetőség
a tulajdonostársat a közös képviselő jelzálogjog bejegyzésére irányuló rendelkezése
esetén is megilleti.
c./ A közgyűlés határozatai:
1./ A közgyűlés a határozatát a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg, kivéve ha a Ttv., az alapító okirat vagy az SZMSZ másképpen nem rendelkezik.
2./ Az összes tulajdon hányaddal rendelkező tulajdonostársak egyszerű szótöbbségű közgyűlési határozata szükséges: a szervezeti-működési szabályzat megalkotása és módosítása kérdésében.
3./ Az összes tulajdon bányáddal rendelkező tulajdonostársak egyszerű szótöbbségű - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább 2/3-ának igenlő szavazatát is magába foglaló - közgyűlési határozata szükséges: a nem lakás célú helyiség rendeltetése megváltoztatásának megtiltásához, vagy feltételt tartalmazó határozat hozatalához /Ttv. 18-19.§./. 4. /Az összes tulajdon hányaddal rendelkező tulajdonostársak 2/3-os igen határozata szükséges: a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítési jog gyakorlása /Ttv. 3.§. (2) bek. szerint/kérdésében, az alapító okirat felhatalmazása esetén. 5./ Az összes tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak legalább 4/5-ös szavazattöbbsége szükséges:a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások kérdésében.
d./ írásbeli szavazás:
1./ A közgyűlési határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy erre
az SZMSZ szerint jogosult más személy /SZB, a tulajdoni hányadok 1/10 -ed része
által megbízott tulajdonostárs / felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak
írásban szavaznak.
2./ Az írásbeli szavazásra történő felhívást, a határozati javaslatot és az SZB
írásbeli véleményét a tulajdonostársaknak személyesen, postai úton, megbízott
útján vagy a postaládába történő elhelyezéssel kell kézbesíteni.
3./ Az írásbeli szavazók határozatképességét a válaszadók által képviselt tulajdoni
hányadok arányában kell megállapítani.
Eredménytelen az írásbeli szavazás:
a./ az SZMSZ tekintetében, ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és
azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada
alapján számított egyszerű többségét,
b./ minden más esetben akkor, ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes
és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni
hányada alapján számított szavazattöbbségének a Ttv.-ben Hl. az SZMSZ-ben
meghatározott mértékét.
4./ A költségvetés és az éves beszámoló jóváhagyásáról írásban nem lehet
szavazni.
5./ A tulajdonostársak a határozati javaslatra szavazatukat a kézhezvételtől
számított 15 napon belül írásban kötelesek megadni. Sürgős esetben a közös
képviselő , ill. az összehívásra jogosult más személy a határidőt 3-8 napra
lerövidítheti.
6./ írásbeli szavazás esetén a határozat meghozatalának napja az a nap, amikor a
tulajdonostársaknak adott határidő lejárt.
7./ A határidő lejárta után a közös képviselő az SZB-tagok jelenlétében 5
munkanapon belül összesíti az érvényes szavazatokat, annak eredményéről
jegyzőkönyvet készít, az összesítést követő 8 napon belül pedig írásban értesíti a
tulajdonostársakat a határozatokról. A jegyzőkönyvet az SZB elnöke és tagjai
hitelesítik.
8./ A közös képviselő /az eljárásra jogosult más személy/ köteles 5 évig megőrizni
a közgyűlés és az írásbeli szavazás dokumentumait.
9./ A szervezeti-működési szabályzat ill. módosítási jc saslat tervezetét a közgyűlés
megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző 15
munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.
Amennyiben az SZMSZ a tulajdonostársak javaslatai alapján módosul, azt a
módosításokkal egységes szerkezetben, a közgyűléstől ill. a szavazás
eredményének összesítésétől számított 8 napon belül meg kell küldeni a
tulajdonostársaknak.
Amennyiben az írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányadok 1/10-vel
rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő köteles
a közgyűlést 15 napon belül összehívni.
10./ Az írásbeli szavazás során az SZMSZ egyéb rendelkezéseit értelemszerűen
kell alkalmazni
B/ KÖZÖS KÉPVISELŐ:
A közösség ügyeinek intézését a közös képviselő köteles ellátni.
a./ Általános rendelkezések:
1./ Képviselet:
A társasház-közösség képviseletének ellátására bíróság és más hatóság előtt a
közös képviselő jogosult és köteles, képviseleti jogkörének korlátozása harmadik
személyekkel szemben hatálytalan.
2./ Választás:
A közős képviselőt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, határozatlan időre
választja meg és bármikor felmentheti.
3./ Felelősség:
A közős képviselő kártérítési felelősséggel tartozik a hatályos jogszabályok, az
alapító okirat, az SZMSZ rendelkezéseinek és a közgyűlés határozatainak
betartásáért.
4./ A közös képviselővel kötendő szerződés feltételeiről a közgyűlés dönt, a
szerződést a társasház-közősség nevében az SZB elnöke írja alá.
b./ A közős képviselő köteles:
1./ előkészíteni és végrehajtani a közgyűlés határozatait, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályoknak, továbbá az alapító okirat ill. szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
2./ minden szükséges intézkedést megtenni a társasház épületénének fenntartása érdekében,
3./közőlni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit, peren kívüli és peres eljárásban, 4./ évenként éves elszámolást készíteni, amely tartalmazza :
a./ a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közős költség megosztását a jelen szabályzatban megállapított bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és felújításokat, az elvégzett munkák részletezésében,
b./ a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített lejárt követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is,
c./ a tervezett és tényleges bevételek, ili. kiadások különbségének záróegyenlegéi,
a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,
d./ a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszköz leltárát,
e./ a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket,
f./ a közös költséghez való hozzájárulás előírását és teljesítését, a hátralékos a
tulajdonostársak nevének és tartozásuk ősszegének feltüntetésével,
5./ évenkénti költségvetési javaslatot készíteni, amely tartalmazza:
a./ a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként,
b./ a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat,
c./ a tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulása előírásának összegét,
6./ gyakorolni a munkáltató ill. a megbízó jogait és teljesíteni kötelezettségeit,
7./ a társasház alkalmazottaival ill. megbízottaival szerződést kötni, a közgyűlési határozatban előírt feltételek szerint,
8./ a társasház közösség nevében a közgyűlés felhatalmazása alapján megkötni az egyéb A/állalkozási, megbízási stb./szerződéseket,
9./ nyilvántartást vezetni a tulajdonostársakról, bérlőkről, Hl a külön tulajdont más jogcímen használókról, az SZMSZ. rendelkezései szerint,
10./ a társasház nevében teljesíteni a hatályos jogszabályi/adó, társadalombiztosítási stb./előírásokat,
11./ előkészíteni és benyújtani a pályázati anyagokat, a közgyűlési határozat szerint,
12./ a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggő szükséges ellenőrzést /építkezés, vízóra állás stb./ a külön tulajdonú ingatlanban elvégezni,
13./ ellenőrizni a közös tulajdon használatát, a házirend betartását, és megtenni a szükséges intézkedéseket,
14./ minden olyan feladatot teljesíteni, ami nem tartozik a közgyűlés vagy az SZB kizárólagos hatáskörébe Hl. a tulajdonostársak jogosultságai közé.
c./ A közös képviselővel kapcsolatos egyéb rendelkezések:
1./ A közös képviselő a számlák kifizetését 300.000.-Ft+ÁFA felett az SZB elnökének vagy kijelölt tagjának véleményezését és aláírását követően teljesítheti.
2./ A bankszámla felett a közős képviselő az SZB elnökével vagy tagjával együtt rendelkezhet.
3./ A közös képviselő díjazásának összegét a közgyűlés állapítja meg. A tisztség ellátásával összefüggésben felmerült igazolt költségeket a társasház költségvetésének terhére kell elszámolni.
4./ A társasház alkalmazottai és megbízottai a közös képviselő irányításával végzik tevékenységüket.
5./ A közös képviselővel a tevékenység ellátására szóló szerződést az SZB készíti el és az SZB elnöke írja alá, az SZMSZ. és a közgyűlési határozat szerinti tartalommal. A szerződés határozatlan időre szólhat és a közgyűlés döntése alapján azonnali hatállyal is felmondható.
6./ Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közős képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás megadása nem jelenti azt, hogy a társasház közössége lemond esetleges kártérítési igényéről.
7./ A közös képviselő közös költség tartozás esetén megteszi a jelen szabályzatban foglalt intézkedéseket.
8./ A közős képviselő jogosult és köteles életveszély és a közös tulajdon közvetlen
veszélyeztetése esetén a halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, és ezen
intézkedéseket a következő közgyűléseié terjeszteni, utólagos jóváhagyás céljából.
9./ A közös képviselő nem köteles az egyes tulajdonostársaktól utasítást elfogadni,
kéréseiket és felvetéseiket azonban meghallgatja és a hatáskörébe tartozó
problémákat lehetőség szerint megoldja, ha azok a társasházközösség érdekével
és a jogszabályok rendelkezéseivel nem ellentétesek. A tulajdonostársak és a közös
képviselő közötti vita esetén a közgyűlés dönt.
10./ A közös képviselő a jogszabályokban előírt szakképzettség megszerzését
követően társasház-kezelői tevékenységet is folytathat.
11./ A közös képviselő köteles a társasház iratai között őrizni az alapító okirat és az
SZMSZ egy földhivatali érkeztető bélyegzővel ellátott példányát, arról a
tulajdonostárs kérelmére és költségére másolatot készíteni és 8 napon belül átadni.
12./ A közös képviselő a társasház épület fenntartásához szükséges, előreláthatólag
300.000.-Ft +ÁFA feletti munkálatok elvégzésének szükségessége esetén köteles
legalább 3 vállalkozótól árajánlatot kérni, és azokból a legkedvezőbbet kiválasztani.
Az értékhatár évente a jelen szabályzatban meghatározott ősszeg 10%-val
emelkedik.
Az árajánlatokat és a megkötendő vállalkozási szerződés tervezetét az SZB köteles
írásban véleményezni.
Ezen szabály alól kivételt képeznek a haladéktalanul elvégzendő munkák.
13./ Közgyűlési Határozatok Könyve:
A közös képviselő köteles a közgyűlés határozatairól és azok végrehajtásáról
nyilvántartást vezetni.
A Határozatok Könyve a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvek alapján tartalmazza:
a./ a közgyűlés időpontját és határozatképességének arányát,
b./ a határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelenlévő tulajdonostársak
/meghatalmazottak/ nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat, igen,
nem, tartózkodás bontásban,
c./ a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját,
d./ a határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.
írásbeli határozathozatal esetén a fenti adatokat értelemszerűen kell feltüntetni.
A Határozatok könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és arról - a másolási
költség megfizetésével - másolatot kérhet
14./ A közös képviselő a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a
szerződő felek kérésére - köteles a Határozatok Könyvét ill. az elidegenítéssel
érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni.
15./ A külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás/adás-vétel/esetén a tulajdonostárs
köteles írásbeli nyilatkozatot kérni a közös költség tartozásról, a hátralék
összegének megjelölésével. A közös képviselő a nyilatkozatot 3 munkanapon belül
adja át.
16./ A közgyűlés által felmentett közös képviselő köteles az új közös képviselő
megválasztásától számított 30 napon belül .részére jegyzőkönyv alapján a
társasházra vonatkozó összes iratot teljességi nyilatkozattal együtt átadni.
d/ A közős képviselői és a számvizsgáló bizottsági tisztség ellátását kizáró körülmények:
1./ Nem lehet közös képviselővé /számvizsgáló bizottság tagjává/ választani azt a személyt, akit, Hl. azt a gazdasági társaságot, melynek vezetőjét:
- bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a
hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
- a közügyek gyakorlásától illl. közös képviseleti tevékenységtől jogerős bírói
ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt,
- aki a választás időpontjában vagy ez előtti két évben olyan gazdasági társaság
vezető tisztségviselője volt, amely felszámolási-, csőd-, vagy törlési eljárás során
került megszűntetésre,
- továbbá azt a természetes személyt ill. gazdasági társaságot, aki ill. amely ilyen
tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési
kötelezettségének határidőben nem tett eleget,
- az aki a mindenkor hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény /Gt./ szerint
vezető tisztségviselő nem lehet.
2./ A közös képviselőnek/ SZB-tagnak/ megválasztásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy vele szemben a fenti kizáró körülmények nem állnak fenn.
3./ A közös képviselő /SZB-tag/ megbízása megszűnik, ha a fenti kizáró okok a megbízatás tartama alatt következnek be. Ez esetben az SZB - SZB-tag összeférhetetlensége esetén a közös képviselő - a tudomásra jutástól számított 8 napon belül köteles összehívni a közgyűlést, az új közös képviselő /SZB-tag/ megválasztása céljából.
4./ A közgyűlés döntése alapján a közös képviselő Hl. a gazdasági társaság vezetője /SZB tagja/ köteles erkölcsi bizonyítványát, nemleges köztartozásáról szóló igazolását, végrehajtásra átadott tartozás mentességről szóló bírósági igazolást a közgyűlés által meghatározott határidőig az ezzel megbízott személynek másolatban átadni, az eredeti igazolások egyidejű bemutatásával.
C. / SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG:
a./ Általános rendelkezések:
1./ A közösség gazdálkodásának ellenőrzését, a közös képviselő ügyintézését az
SZB végzi.
2./ Az SZB elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg, egyszerű szótöbbségi
határozattal.
3./ A bizottság 3 tagból áll.
4./ A bizottság tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik, de a közgyűlés jogosult
ettől eltérően határozni.
5./ A kötelezettségeik teljesítése során felmerült, számlával igazolt költségeket a
társasház megtéríti.
6./ Számvizsgáló bizottság tagjává csak tulajdonostárs választható.
b./ A Számvizsgáló Bizottság hatásköre és feladata:
1./ bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését,
2./ havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, a számviteli, adózási vagy egyéb
jogszabályi előírások teljesítését,
3./ véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, különösen a költségvetést és elszámolást, a jelen szabályzatban meghatározott értékhatár felett a számlákat, továbbá a nem tervezett, de haladéktalan elvégzendő munkálatok költségkihatását, a jelen szabályzat szerint,
4./ javaslatot tesz a közös képviselő személyére és díjazására,
5./ haladéktalanul összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, vagy lemond megbízásáról, ill. ha vele szemben törvényi kizáró ok áll fenn
6./ ellenőrzi a közgyűlési határozatok végrehajtását,
7./ az évi rendes közgyűlésen beszámol tevékenységéről,
8./ ellátja az SZMSZ a közgyűlés által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,
9./ írásban véleményezi a társasház fenntartásához szükséges munkálatok elvégzéséhez a közős képviselő által kért vállalkozói árajánlatokat és a vállalkozási szerződés tervezetét.
10./ A közös képviselő és az SZB közti vitában a közgyűlés dönt.
11./ A közgyűlés felhatalmazása szerint az SZB elnöke szerződést kőt a közös képviselővel.
c./ Ügyrend és választás:
1./ Az SZB döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
2./ Az SZB az alapító okirat és az SZMSZ rendelkezései figyelembevételével
ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a választást követő első közgyűlésen
ismerteti a tulajdonostársakkal.
3./ Az ügyrendet az SZB a megválasztását követő 8 napon belül, egyszerű
szótöbbséggel hagyja jóvá. Az ügyrendben szabályozni kell, hogy a bizottság
milyen módon és rendszerességgel teljesíti kötelezettségeit, továbbá, hogy milyen
munkamegosztás van a tagok között.
4./ Az SZB legalább negyedévente egy alkalommal köteles ülést tartani.
V. A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGELŐZÉSE:
A társasház közösség és a tulajdonostárs, ill. a közösség és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában - ha az érintettek egymással megállapodni nem tudnak - közvetítő eljárást lehet kezdeményezni, a külön törvény rendelkezései szerint. A közvetítői eljárás kezdeményezéséhez az érintettek írásba foglalt közös megegyezése, Hl. közgyűlési határozat szükséges.
VI. ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG:
1./ A tulajdonostárs köteles bejelenteni a közös képviselőnek:
a/ külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
b/ lakcímét és az ingatlan nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes
adatát, ill. jogi személy nyilvános adatait,
c/ a külön tulajdonában lakó személyek számát,
d/ a külön tulajdonát bérlő vagy más jogcímen használó személyek b./ pontnak
megfelelő adatait,
e./a haszonélvező személy nevetés nyilvános adatait.
A c./ és d./ pontban foglalt adatokat akkor kell bejelenteni, ha a közüzemi szolgáltatás , illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt /használót/ terheli vagy azt - az SZMSZ rendelkezése szerint - a bent lakó személyek száma szerint kell megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt/használót/ adatai bejelentésének kötelezettségéről legkésőbb a birtokbavétellel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
2./ Az adatszolgáltatási kötelezettség első alkalommal a szervezeti-működési szabályzat hatálybalépését követő 30 napon belül, ezt követően pedig a birtokbavételtől számított 30 napon belül terheli a tulajdonosokat, ill. a bérlőket /használókat/.
Az adatszolgáltatási kötelezettségnek a tulajdonostársak ill. a bérlők /használók/ úgy kötelesek eleget tenni, hogy a fenti határidőn belül:
a./ vagy fénymásolatban átadják a közös képviselőnek az adatváltozást igazoló okirat /adásvételi, bérieti, használati stb. szerződést, hagyatékátadó végzést stb./ fénymásolatát, melyen jogosultak előzetesen törölni a Vl/ 1. pontban fel nem sorolt adatokat, egyidejűleg írásban közlik az 1/c. és 1/d. pont szerinti adatokat,
b./ vagy írásban bejelentik a felsorolt adatokat.
A közös képviselő a bejelentett adatokról köteles nyilvántartást vezetni. Az adatokat
a bejelentést követő 3 munkanapon belül át kell vezetni a nyilvántartáson.
A közös képviselő a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató,
a központi fűtés- és meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat
tájékoztatást.
Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bériő vagy volt bérlő
/használó/ a közös költség tartozását, illetőleg a fenti szolgáltatókkal szemben
fennálló díjtartozását igazoltan kiegyenlítette, a közős képviselő a tartozással
összefüggő adatokat 3 munkanapon belül köteles törölni.
VII. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA:
a./ Az alapító okirat módosításához általában valamennyi tulajdonostárs egyhangú
döntése szükséges.
b./ Amennyiben az alapító okirat módosításával az összes tulajdonos 4/5-e egyetért,
és a kisebbségben maradó tulajdonostársak a szavazás napjától számított 30
napon belül nem nyújtanak be keresetet a bírósághoz, az alapító okirat módosítása
hatályba lép.
c./ Ha az alapító okirat olyan a külön tulajdont nem érintő számítási hibát vagy
nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyűlés a jelen
lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű
szavazattöbbségével meghozott határozatával a hibát kijavíthatja.
d./ Ha a társasház alapító okirata a bejegyzéskor hatályos törvény rendelkezéseivel
ellentétesen vagy hiányosan tartalmazza a közös tulajdonba kerülő épületrészek
felsorolását, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább 2/3-os határozatával
az alapító okiratot kijavíthatja vagy kiegészítheti.
e./ Ha a külön tulajdonban álló ingatlanban a közös tulajdont nem érintő - az
építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye alapján elvégzett - építési
munka olyan lakás-megosztást ill. összevonást eredményez, amelynek
eredményeként a többi tulajdonostárs közös tulajdoni hányada nem változik, a
közgyűlés az összes .tulajdoni hányad szerinti egyszeri szavazattöbbség határozatává! az alapító okiratot módosíthatja.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK:
1./ A szervezeti- működési szabályzatot a közgyűlés a csatolt jegyzőkönyv szerint a törvényes rendelkezéseknek megfelelően jóváhagyta. Az SZMSZ 1. sz. mellékletét képezi a házirend.
2./ A közösség a jelen szabályzatot a hatályos jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései szerint bármikor módosíthatja.
3./ A közgyűlés a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg hatálytalanítja az alapító okiratnak az SZMSZ-ben szabályozott rendelkezéseit/IV/1.a-e., IV/1.g.-k, IV/2.JV/3. pont, IV/4. pontból a vegyes tulajdonú házakra vonatkozó 1,2. és 3. bekezdése/. Az alapító okirat L, II, III. és IV/1.f. pontja, IV/4. pontjának 4.5.,6.7.8. és 9. bekezdése hatályban marad.
4./ A jelen szabályzat a jóváhagyással hatályba lép.
5./ Az SZMSZ-t az ingatlan nyilvántartáshoz a jóváhagyó közgyűlés jegyzőkönyvével és a jelenléti ívvel együtt be kell nyújtani.
Budapest, 2004 11 04
közös képviselő